"Lehajolt hozzám, szája végigfutott az enyémen. 

Lehunytam a szemem, a lámpafény átragyogott a szemhéjamon. 

Sosem lenne merszem megfogalmazni (mert úgysem tudnám), 

mit éreztem, amikor megcsókolt, előbb tapogatón, majd önfeledten."

Különös, az emberi lények imádják ezt csinálni, holott vérnyomáskrízist, végtagremegést, tachycardiát, egyéb kritikus tüneteket okoz. Ráadásul a felek ritkán érik be ennyivel. Amikor ők még azt hiszik, békésen játszadoznak a nyelvükkel, valójában máris féktelenül kalózkodnak, gondolatban és tettleg egyaránt, hiszen a kezek például szabadon maradnak. Szabadon, de nem nyugton. A csók békés jellege megszűnik. A végtagok önállósulása folytán a szervezet maradék nyugalma is felborul. A belső részek bolydultan hullámzanak, áradnak, emelkednek, süllyednek. Hormonok, nedvek zubognak. Kész csoda, hogy a többség túléli.

Fable ♥